7.fejezet

    - Apa, eltudnál vinni a plázába? - rontottam be a nappaliba, ahol édesapám a tévét mereven figyelte. Mikor meghallotta a hangom felém fordult.
    - Persze, de mi kéne? - vonta fel szemöldökeit.
    - Egy új sport-táska. Amit magammal hoztam elszakadt - húztam el számat. Bólintott, majd elmosolyodott.
    - Szedd a cókmókod és induljunk. Amíg elkészülsz, szólok anyádnak.
    - Rendben. Ezer hála apuci - nevettem el a végét, majd arcára nyomtam egy puszit. Elmosolyodott, én pedig visszaindultam az emeletre, hogy a melegítőt átvegyem valami elviselhetőre.

Mikor lementem, apa nem volt a nappaliban. Bementem a konyhába hátha ott van anyával együtt. Beléptem, és gondolom megzavartam valamit nagy beszélgetésük között, mikor megláttak elhallgattak.
    - Mit zavartam meg? - kíváncsiskodtam. Megrázták a fejüket, majd apu rám mosolygott és intett a fejével, hogy indulhatunk. Megindultam a kijárat felé, felvettem a zöld Converse-em és kiléptem a mahagóni ajtón. Apuval megálltunk a lépcső tetején, előre néztünk, majd egymásra. Rögtön egyre gondoltunk...verseny az kocsiig. Persze, hogy én nyertem...vagyis az idő múlása óta így történt. Apa kezdett megöregedni és lassan az 50. életévét tölti be, viszont elég jó formában van. Behuppantunk a kocsiba, ahol apa bekapcsolta a rádiót és pont a közös dalunk ment: Abba-tól a Mamma Mia. Teli torokból énekeltük ezt a kis dalt, fejből tudtuk a szöveget. Egy kis idő elteltével megérkeztünk. Apa így szólt:
    - Megvárjalak kislányom?
    - Nem kell,köszi - közben puszit adtam arcára. Egymásra mosolyogtunk, majd becsuktam a verda ajtaját. Megvártam míg apu elhaladja a plázát, és unott fejjel beléptem az automatizált hatalmas bejáraton, utálok vásárolni...Mint a filmekben! Kiválasztottam a stílusomhoz megfelelő sport táskát, siettem a pulthoz, fizettem és indultam haza mivel már sötétedett. Sydney utcáját jártam, közben egy pohár vízért könyörögtem..dög meleg volt.

Csend volt, túlságosan is! Csodáltam a tájat..s közben elgondolkodtam az élet nagy dolgain. Nagy elmélkedésben azon kaptam magam,hogy a házhoz közeledek. Amint beléptem anyámat pillantottam meg az előszobában, könnyes szemmel. Kétségbeesetten kérdeztem rá.
    - Anyu,minden rendben?
    - Hogy minden rendben van e?Semmi nincs rendben! - ordibálta,torka szakadtából... Meglepődötten néztem anyámra és csak annyi jött ki belőlem:
    - Mi?!
    - Tűnj el innen, még a ház elé se gyere. Ne is lássalak.. - hangzottak el a mondatok. Majd egyszercsak elhangzott az is amire vártam,hogy mégis mi a fene baja van?!
    - Apád te miattad van az intenzív osztályon!
    - Apa? Apa nem lehet ott, ő haza jött! - kezdtem el könnyezni. Ekkor hirtelen elkapta a hajam,és elkezdett ki ráncigálni a nyitott ajtón,miközben  a nyári zápor eleredt.
    - Ez mától nem a te otthonod -  ezzel otthagyott a zuhogó esőben. Nem csak az volt a bajom,hogy eleredt ez a fránya eső is, hanem,hogy hol fogom tölteni az éjszakámat?! Töltsem az éjszakámat egy padon? Ettől valami jobbat kell kitalálnom.
Körül néztem az utcában, senkit sem ismerek..csak a srácokat. Felmértem a terepet hogy ki van legközelebb és milyen gyorsan juthatok el hozzá.
Elindultam az egyik irányba majd pár utcával arrébb megálltam a ház előtt. Felsétáltam az ajtóig majd csengettem. Lépteket hallottam odabentről, majd lassan kitárult előttem az ajtó és két meglepődött szemmel találkoztam össze. Alig hallhatóan, ázottan és könnyeimtől remegve megszólaltam:
- Szia..

6.fejezet

... a kezemet szájára tapasztottam és úgy engedtem, hogy 'megcsókoljon'. Ez szemtelenségnek számit, viszont amennyire akartam ezt a csókot, annyira ment volna tönkre a barátságunk. Mikor rájött, hogy nem ajkaimat csókolja, hanem a kezemet, kinyitotta szemeit, és tekintetét az enyémbe fúrta.
    - Sajnálom Michael - miután kiejtettem e szavakat, felpattantam és az ajtó felé vettem az irányt. Mielőtt kiléptem volna a barna fa ajtón, még visszapillantottam rá. - Nem akarlak elveszíteni.
Ezután utamat a konyhába vettem. Elővettem egy poharat, letettem a pultra, majd a hűtőhöz sétáltam. Szinte derékig benne kotorásztam, amikor valaki nevetve rácsapott a seggemre. Felsikoltottam az ijedtemben. Kinéztem a hűvös tárgy mélyéről, majd már kezdtem is a mondanivalómat.
    - Michael! Mondtam, hogy nem... - és ekkor pillantottam meg azt a személyt, aki nem Mike. Lucas Robert Hemmings állt előttem személyesen.
    - Neked is szia Lena - köszöntött erős ausztrál akcentusával, amit annyira imádok. Bár ő ezt nem tudja. - Bocs a seggre csapás miatt, olyan jól néztél ki így - piercingjével játszott.
   - Látom vicces kedvedben vagy Hemmings - sóhajtottam egy nagyot, majd visszafordultam a hűtőhöz, és végre megtaláltam amit kerestem. Limonádé, az én nyelvemen csak citrom-lötty.
   - Meg sem kérdezed, hogy miért vagyok itt? És azt sem, hogy honnan tudom a házszámod?
   - De igen. Mégis miért vagy itt? És honnan tudod a házszámom? - a válasz csak egy Luke féle vigyor volt. Megforgattam a szemeimet és az emelet felé pillantottam.
   - Michael Gordon Clifford! Gyere de rögtön a konyhába! - ordítottam torkom szakadtából. A szineshajú egy pillanat alatt mellettem termett.
   - Igen? Mintha anyám ordított volna! Áh, szevasz Luke - pacsizott le a haverjával.
   - Michael... khm... - szóltam neki, mire rám nézett mosolyogva. Nemrég még egy majdnem elcsattant csók történt, most pedig itt ül és rám mosolyog. - Luke honnan tudja a házszámom? És miért van itt?
   - Ash és Calum is tudja, meg a teló számod is tudják. Amúgy hamarosan ők is itt lesznek - és itt bevetette az angyali mosolyát. Ahogy Luke is.
   - Jaj fiúk... - sóhajtottam, majd mögéjük sétáltam és megöleltem őket. Rögtön visszaöleltek. Beszívtam a keveredett, viszont kellemes férfi parfümök illatát. - De azért máskor előbb is szólhatnátok, hogy számítsak vendégekre.
Elnevettük magunkat, ami azt illeti egy ideje nagyon jóba vagyunk ezekkel az idiótákkal. Calum már nem bunkózik velem, hanem inkább ölelget. Luke elmondta, hogy nem szerelmes belém, csak egy kisebb fellángolása volt, mivel hasonlítok egy régebbi barátnőjére. Ashel pedig már az megismerkedésünk óta jóba vagyok.
Ajtó csapódást hallottunk, majd a konyhában hirtelen megjelent -ez gyenge kifejezés- röhögő fejjel Ashton és Cal. Calum már majdnem a földön fetrengett, a göndör pedig csak őt bámulta és röhögött. Mi hárman pedig lesokkolva figyeltük őket. Ránk pillantottak, majd még nagyobb röhögésbe kezdtek.
    - Mivan ezekkel? Mit szívtak? - kérdeztem Luketól suttogva.
    - Franc tudja. Valószinűleg oxigént, nitrogént, és egymás széndioxidját - magyarázta nevetve. Ezek hallatán felkuncogtam, majd a két dilisre néztem.
    - Fiúk, mi ez a röhögő görcs? Egymásra néztek és még jobban röhögtök, vagyis ribancok módjára vihogtok - néztem rájuk.
    - Ez... a beteg állat... - fuldokoltan beszélt a röhögés miatt, a göndör. - Belökött egy bokorba.... aztán... kijött Mrs.Jersey... a pasizós öregasszony... és... egy seprűvel megtámadott... aztán észrevette, hogy milyen.... helyes vagyok és azt mondta, hogy... - röhögött megállás nélkül, szaggatottan beszélt, majd ránézett Calumre.
    - Ha van kedvetek játszadozni, akkor gyertek be - utánozta Cal a nénit, mire belőlünk is kiszakadt a röhögés. Hasamat fogva röhögtem,  a többiek szinte a földön fetrengtek. Ráborultam az egyik bárszékre, és úgy rázkódott tovább a vállam. Tudtam, hogy a vénlány nyitott házasságban van, de ez durva. Flörtölni két sráccal, akik legalább 20 évvel fiatalabbak mint ő. Hűű....

***

    - Szóval benne vagy, Lena Henderson? - kérdezte Luke erős ausztrál akcentussal.
    - Egy egész nyár? Csak veletek? Amerika? - lepődtem meg, hirtelen a könny szökött a szemembe. Sosem voltam olyan helyzetben, hogy a régi ''barátaim'' elhívjanak valahova. Maximum azért csinálták, mert így volt illendő. Szerettem őket, viszont sokszor éreztem úgy, hogy nem tartozom közéjük. És most itt vagyok Ausztrália, Sydney nevű városában és ezek az idióták arra kérnek, hogy a nyáron utazzuk körbe Amerikát. - Jézusom srácok. Olyan kedvesek vagytok - kezdtek el folyni a könnyeim, majd feléjük néztem. Elnevettem magam, mikor csoportos ölelésben részesítettek. A könnyeim zuhatagként folytak, viszont semmi köze nem volt a szomorúsághoz. Inkább meghatódtam és boldog voltam. - Nagyon szeretlek titeket! - nagyon szorosan szorítottam őket magamhoz. Miután elengedtem őket, Luke elém térdelt és nevetve letörölte a könnyeimet. Én csak mosolyogtam, ahogy a többiek is.
   - Ja és ne aggódj, a szüleiddel már megbeszéltük. Nehezen, de belementek - mondta Mikey, majd beletúrt a hajába.
   - Köszönöm - ennyit tudtam kimondani, aztán felálltam és Michael karjaiba zártam magam. - Ugye nem rajtam fogjátok kiélni a szexuális vágyaitokat az utazás alatt? Mert ha igen, azt hiszem ingyen here műtétet kaptok.

Bárcsak látnák ezt egyesek...

5.fejezet

Miután Mike letette, szélvészként rohantam a lépcsőn, az utolsó négy fokot pedig leugrottam. Szinte az ajtónak csapódtam. Vigyorogva kitártam az ajtót Mikey előtt, majd egy szoros ölelésben részesítettem, szinte megfojtottam amit ő csak egy nevetés kíséretében viszonzott.
    - Sunshine! Mi ez a nagy vidámság? - kérdezte pimasz mosollyal az arcán.
    - Rég láttalak - válaszoltam nevetve, közben beinvitáltam. Lerúgta a bakancsát, majd az emeletre ment én addig becsuktam az ajtót. Sóhajtottam egyet, majd ellöktem magam az ajtótól és a szobámba vettem az irányt.
Mikor beléptem Rainbowdash az ágyamon heverészett. Rám nézett majd elvigyorodott. Én elkezdtem nevetni, már sokadszorra mióta itt van. Ravasz mosoly virított hófehér arcomon, hátul összetett kézzel, lassan sétáltam elé. Föléhajoltam majd kék szemeit vizslattam az én barnáimmal.
    - Mit csináljuk? - tettem fel egy nagyon sok értelmű kérdést, de én csak egyetlen egy dologra tudtam gondolni. Elvigyorodott. Tudta, hogy mire gondolok és ez tetszett.
    - Melyik polcon van? - kérdezte csillogóan vággyal teli szemmel. Én csak vigyorogva odaböktem egy helyre ahol megtalálhatja a keresett dolgot. Azonnal felpattant.

    - Ohh....igen, így kell ezt! - sóhajtozott Michael - Nem tudtam, hogy ilyen jó vagy ebben Lena! Baszki!
    - Ne becsülj alá Clifford! - nyögtem egy nyomás közben, rápillantottam Mikeyra és elvigyorodtam.
Gondolom most mindenki fejében valami mocskos dolog forog, hát igen. Ez a szitu tényleg mocskos.....épp a zombikat nyírjuk ki Call of Duty-ban. Színes hajú barátom pedig vesztésre áll. Már vagy egy órája ezt nyomjuk. Állítása szerint ő a videójáték atyja. Nos úgy látszik ezt a címet elcsapliztam tőle, csak én a videójáték anyja vagyok. Ugye milyen magas az értelmi szintem?
Egyet lő jobbra, majd balra, aztán előre és...
    - Én nyertem! - kiáltottam fel diadalittasan. Majd letámadtam Michaelt, vagyis ráugrottam. A hirtelen ért súlytól a földre estünk. Mikor földet értünk, Mike csak nyögött én pedig tovább nevettem, majd mikor az alattam lévő srácra pillantottam majd mosolyom rögtön eltűnt. Mike tengerre hasonlító szemei valamit megmozdítottak bennem. Ő is engem vizslatott. Egyszercsak lepillantott ajkaimra, majd vissza a szememre. Én is ugyanezt tettem. Hirtelen azt éreztem ha most azonnal nem csókol meg akkor én meghalok. Végül rászánta magát és ajkai közeledtek az enyémekhez és.......

És ezennel bejelentem, hogy VÉGE A STORY-SZÜNETNEK! Köszönöm, hogy még mindig akad valaki aki olvassa a történetet.

A világ összes puszija, Lena

Liebster Award #3

Immár a 3.díjnak örvend az Australian Idiots c. blog, amit nagyon szépen köszönök Stoessel Martina-nak!

Szabályok:

- Írj 10 dolgot magadról

- Válaszolj 10 kérdésre

- Tegyél fel 10 kérdést 

- Küldd tovább

- Iratkozz fel a küldőd blogjára

Magamról:

1. Ez már a 3.díjam...omg

2. Nem szeretek szülinapra menni.

3. Nem szeretem amikor minden körülöttem forog.

4. Nem vagyok a nyálas zenét híve.

5. Someday I'm gonna travel the world.

6. Tuti elbőgném magam ha meglátnám az Etiópiai embereket.

7. Szörnyű hangom van.

8. Utálok vásárolni.

9. Nem akarok hivatalosan férjhez menni.

10.HA lesznek gyerekeim hármas ikreket akarok... de ott HA.

Martina kérdései:

1. Hogy képzeled el magad 30 évesen?

Külföldön, vagy pedig egy másik kontinensen akarom leélni az életem, szóval fogalmam sincs.

2. Éreztél már úgy, hogy jobb ha meg se születtél volna?

Nem egyszer.

3. Szoktál énekelni?

Csak akkor amikor senki se hallja.

4. Ha a kedvenc hírességed jönne az utcán veled szemben, mit tennél? 

Elbőgném magam.

5. Kutya vagy macska? Vagy mind kettő?

Inkább matyka :33

6. Hányadikos vagy?

Aki ismer, az tudja.

7. Hány fejezetet tervezel a blogodban?

Nem tudom, majd lesz valahogy.

8. Demi Lovato vagy Selena Gomez vagy Nina Dobrev?

Demi Lovato, példakép.

9. Luke Hemmings vagy Harry Styles?

Ez egyértelmű, Luke Hemmings.

10. Galamb vagy pingvin?

Kevin nélkül nincs karácsony. (szerintem ezt mindenki érti:DD)

Kérdéseim (Tinitől lopom, ha őt nem zavarja):

1. Hogy képzeled el magad 30 évesen?

2. Éreztél már úgy, hogy jobb ha meg se születtél volna?

3. Szoktál énekelni?

4. Ha a kedvenc hírességed jönne az utcán veled szemben, mit tennél? 

5. Kutya vagy macska? Vagy mind kettő?

6. Hányadikos vagy?

7. Hány fejezetet tervezel a blogodban?

8. Demi Lovato vagy Selena Gomez vagy Nina Dobrev?

9. Luke Hemmings vagy Harry Styles

10. Galamb vagy pingvin?

Akiknek küldöm:

New Life

Sex Slave

Good Girl or Bad Girl

The happiness too

Music is my life

Ready to Run

Hirnév

First of all

Rebellious girl.

You belong to me...

4.fejezet

A legszebb tudat reggel mikor rájössz, hogy nem az ébresztőórád csörgésére ébredsz, hanem anyád és apád veszekedésére. Felemelő érzés (remélem érezhető a szarkazmus).
Lekaptam az éjjeli szekrényemről a telefonom és megnéztem az időt. Hat múlt kilenc perce. Sóhajtottam egyet majd felültem az ágyon és zöld mamuszomba bujtattam a lábaim. Álmosan/kómásan a fürdőbe sétáltam és jó hideg vízzel megmostam az arcom. Az álmosság rögtön kirebbent a szememből egy részből a víz miatt, másrészről pedig valami irgalmatlan nagy csörömpölést hallottam. Valószínűleg valamin nagyon összekaptak az ősök. Eddig még soha nem hallottam volna, hogy akármi eltörne.

Lassan a szekrényemhez csoszogtam, majd kihúztam belőle valami viselhetőt, amik még passzolnak is egymáshoz. Őrült lassúsággal vettem fel a ruhadarabokat. Egy párszor megfordult a fejemben, hogy visszabújok az ágyba, mely oly' hívogatóan nézett ki, de aztán rájöttem, hogy úgysem tudnék visszaaludni. Leültem az ágyra, majd körülnéztem a szobában, hogy ugyan mit csinálhatnék korán reggel?! Hirtelen bekattant! Felpattantam az ágyról és az író asztalomhoz sétáltam, majd a polcról levettem egy Red Hot Chili Peppers albumot, majd a CD-t benyomtam a magnóba és bömböltetni kezdtem a zenét. Anyáékat soha nem érdekelte ha ezt csináltam, tudták hogy ilyenkor magányra van szükségem. Most is így volt. Még egy csörrenést hallottam. Csak nem az egyik vázát törték el?

Már szörnyen éhes voltam, de mikor ilyen pillanatok vannak a házban, jobb elzárkózni mindenkitől. Féltem ha lementem volna akkor anya (ahogy ismerem), rajtam töltötte volna ki a dühét amit apa keltett benne. Bár biztos vagyok benne, hogy anya kezdte a vitát. Mindig ő akadt ki valamin.
Már egy jó ideje itt ültem az ágyon és az ablakon keresztül kémleltem az autókkal teli utcát. Az eső is esett, ami Sydney-re nem jellemző. Amúgy érdekes lesz hozzászoknom az itteni időhöz. Itt decemberben kész nyár van és kánikula, június környékén pedig hó van, bár nem sok. Sőt mondhatjuk úgy is, hogy itt nincs is hó. Már értem miért mondják, hogy itt mindig meleg van.

Az eső csak esett, és esett. Valami oknál fogva nem akart megállni. Én pedig csak ott ültem és unottan bámultam ki az ablakon, miközben a szobámban Anthony Kiedis hangja bömbölt, ahogy az Otherside-ot énekli. A dal véget ért, a megmaradt számok is lementek én pedig csak egy nagyot sóhajtottam, majd észrevettem, hogy már nem hallok semmilyen hangot odalentről. Felvont szemöldökkel meredtem a barna fa ajtóra és közben átfontoltam, hogy lemenjek-e vagy se. Hát az éhségem győzött. Szóval az ajtóhoz léptem és kinyitottam, majd lomha léptekkel lecsoszogtam a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Amint beléptem a helyiségbe az asztalnál megpillantottam apát az asztalnál ülve, szokásához híven újságot olvasott. Vajon ennyire érdekli, hogy mi történt Sydney városában? Anya sehol sem volt. Mosolyogva néztem apára, aki oly' mélyen elmeredt az újságban.
    - Jó reggelt! - köszöntem neki, majd egy cuppanós puszit nyomtam kissé borostás arcára. Amikor észlelte jelenlétemet elmosolyodott.
    - Jó reggelt Lena! Hogy aludtál? - kíváncsiskodott.
    - Egész jól, bár kicsit meleg volt - mondtam neki, miközben a hűtőben kutattam valami ehető étel után  - Anya hol van? Dolgozni ment?
    - Igen. Ha inni is szeretnél, akkor van gyümölcsös tea a pulton, nem rég főztem - nem láttam arcát, viszont tudtam, hogy mosolyog. Pár másodperc után a szendvicshez szükséges ételeket a pultra pakoltam. Egy kis idő után ott díszelgett a tányéromon a mennyei szendvics. Mint apus mondta a pulton tea volt, aminek jó mélyen beszívtam annak illatát. Erdei gyümölcsök illata és íze keveredett, amit egyszerűen imádok. Levettem a polcról a Green Day-es bögrémet, majd megtöltöttem a gyümölcsös folyadékkal. A szendvicsem és teám társaságában leültem az asztalhoz, majd falatozni kezdtem, közben apa jó étvágyat kívánt amit illem tudó ember módjára megköszöntem.

Van egy olyan érzésem, hogy ma nem fog elállni az eső, ami tényleg fura. Épp a közösségi oldalakat böngésztem, amikor megcsörrent a telefonom. Mickey villogott a képernyőn amitől elmosolyodtam. Mióta megismertem, minden napra terveik vannak a fiúkkal, amikbe engem is belevonnak. Örülök, hogy törődnek velem.
    - Szevasz, Sunshine! - szólt bele színes hajú Mike-om. Egy jó ideje Sunshine-nak nevez, hogy miért? Nos, fogalmam sincs. Ha neki ez tetszik, hát rendben.
    - Hali, Rainbow Dash! - köszöntem nevetve. Ha ő így, én úgy. - Mi a terv mára?
    - Ma nyugis napot tartunk - sóhajtott kuncogva - Ha gondolod átmehetek.
Tudtam, hogy mosolyog. Most mindenki fejében az forog, hogy járunk-e vagy sem. Nem járunk.
    - Persze, gyere nyugodtan - mostanra már vigyorogtam.
    - Remélem üres a szobád - mondta komoly hangnemben, én pedig lefagytam. Ez most dugni akar vagy mi? Valószínűleg észrevette szótlanságomat és elkezdett nevetni - Nem szexre gondoltam te perverz állat, úgy értettem hogy lehet-e a szobádban cigizni. De ami azt illeti nem vagyok rossz az ágyban.
    - Te beteg vagy! De nagyon - mondtam nevetve - Mennyi idő múlva érsz ide?
    - Nyugodtan lejöhetsz ajtót nyitni - mondta, majd megszakította a vonalat. Ebben a pillanatban meghallottam a csengő hangját. Mosolyogva megráztam a fejem, majd leszaladtam.

SZÜNET?!

Drága olvasóim és idetévedt idegenek.

Igen, a címből jól kivehető a lényeg.
Először is a bocsánatot kérek amiért több mint egy hónapig nem hoztam új fejezetet. Nos ennek több oka is van, legfőbb ok az iskola. Még a fél év sem múlt el, de már kivagyok és ez miatt se ihletem, se kedvem nincs az íráshoz. Múltkor olvastam egy olyan idézetet, hogy 'Az ihlet a lusta írók kifogása!-Lőrincz L. László'. Nos igen, bevallom lusta is vagyok, de a legfőbb problémám az ötlet hiány!

A lényeg az lenne, hogy a blogok amiket jelenleg vezetek mindegyiken szünetet jelentek be. A szünet végét nem tudom. Lehet, hogy 1 hónap, talán 3 hónap...esetleg fél év. Kitudja, lehet, hogy 1 év is lesz belőle. Tényleg nem tudom.

És még egy fontos dolog. Szeretném ha ötleteket adnátok TI olvasók, hogy nektek mi tetszene. Ha irtok itt megjegyzést, esetleg e-mailt az ötleteitekről azt nagyon megköszönném. Természetesen nem azt kérem, hogy ti írjátok meg helyettem, csak hogy írjátok le két-három mondatban az ötletet. Pl. Lenának és Lukenak legyen egy vak randijuk amit a srácok szerveztek nekik, hogy jobban összebarátkozzanak
Valahogy így kérem, és ismétlem AKÁRHOL írhattok!!

Elérhetőségek:

Facebook 2
Twitter 2
Google+

E-mail: lena.a.d2014@gmail.com

Liebster Award #2

Nagyon szépen köszönöm a a második dijamat Stoessel Martina-nak!:)

Szabályok:

Írd ki kitől van!
Írj 11 dolgot magadról!
Válaszolj 11 kérdésre!
Írj 11 kérdést!
Küldd el 11 embernek!

Magamról:
1. Természet védő vagyok.
2. Imádom a 80-as évek zenéit.
3. Retro őrült vagyok.
4. I'm rocker.
5. Kedvenc színem a fekete és a zöld.
6. Néha hajnalig fent vagyok, csak azért mert olvasok.
7. Álmaim városa Louisiana és Sydney.
8. Lena Meyer-Landrut a kedvenc énekesnőm.
9. Imádom az akció, sci-fi és kaland filmeket.
10. Szeretek sétálni.

11. Nagyon várom a téli szünetet.

Martina kérdései:

1. Mióta írsz blogot?
2014. 01.10.
2. Hány blogod van?
6 blogom van, és 3 közös...szóval 9 :DD
3. Hány könyvet olvastál ki?
Sokat.
4. Kedvenc versed?
Amit az egyik barátommal találtunk ki.
5. Kedvenc íród?
Blogos: Azy
Könyvet kiadott: Leiner Laura
6. Kedvenc színész?
Rachel McAdams.
7. Utált személy?
Selena Gomez.
8. Kedvenc blog?
Angyal az éjben, Egy Elirt Telefonszám, Hello Mr.Hemmings
9. 1D vagy Justin Bieber?
1D.
10. Kedvenc 1D tag?
Louis Tomlinson *Q*
11. Kedvenc énekes?
Lena Meyer-Landrut és Demi Lovato.

Kérdéseim (Martinától lopom őket):
1. Mióta írsz blogot?
2. Hány blogod van?
3. Hány könyvet olvastál ki?
4. Kedvenc versed?
5. Kedvenc íród?
6. Kedvenc színész?
7. Utált személy?
8. Kedvenc blog?
9. 1D vagy Justin Bieber?
10. Kedvenc 1D tag?
11. Kedvenc énekes?

Akinek küldöm:

Tanyasi Álom
Hello Mr. Hemmings