Prológus

~ Lena szemszöge ~

Épp a deszkámon gurultam Sydney utcáin egy tetováló szalon felé. Egy pár napja megbeszéltem egy időpontot, ami mára szól. Kész csoda hogy pár hét alatt megismertem a város egy részét. Nem rég költöztünk ide, Európából. Azon belül pedig Szerbiából. Ott születtem és ott éltem 18 évig. A szüleimmel angolok vagyunk, és mivel olyan országban éltünk ahol nem igazán beszélik ezt a nyelvet, ezért meg kellett tanulnom ezt a nyelvet is.
Amikor odaértem megálltam, deszkám a falnak támasztottam, majd besétáltam a szalonba. Ahogy beléptem az ajtón valami csilingelést hallottam. Áh...az ajtó jelzi ha jön valami. Király. A pultnál álló csaj felém fordult. Odasétáltam és végigmértem. Teste háromnegyed részét kisebb tetkók vonták be. Jól állt neki.
-Hali! Időpontra jöttem!-mondtam neki, mire egy füzetben kezdett lapozni.
-Név?-kérdezte halvány kedvességgel a hangjában.
-Lena, Lena Henderson....
Egy ideig kereste a nevem a füzetben, majd megállt. Felnézett és rám mosolygott.
-Jobbra a harmadik ajtó! Ott csinálják a feliratokat-mondta, majd visszatette a füzetet a helyére. Megköszöntem majd elindultam a helyiség felé. Benyitottam, majd azzal az emberrel találtam magam szembe akivel megbeszéltem az tetoválást. A háttérben a 'Good Riddance' ment. Megnyugtató volt. Joe -a tetováló- intett hogy üljek le az erre kifejlesztett székre. Joe előszedte a cuccokat amik kellenek. Én addig levettem a nyári lenge 'kabátom'. A férfi megkérdezte hogy hova szeretném a tetkót, én pedig mondtam, hogy a felkaromra. És itt jött a kínos rész. Le kellett vetnem az atlétámat, nehogy festékes legyen... nem akartam kiverni a hisztit, az nem rám vall. Szem forgatva levettem, így a helyiségben lévőknek a melltartómra eredt a figyelme. Körbe néztem majd leültem, vagyis feküdtem. Joe csak nevetett egyet. Sóhajtottam mikor épp kezdte volna. Nem értem miért voltam ideges, már van egy tetkóm..amiről a szüleim nem is tudtak. Joe már épp hozzáérintette volna a tűt a bőrömhöz mikor valaki, vagyis valakik berontottak az ajtón Joe nevét kiabálva. Odakaptuk a szemünket. A két srác -akik mellesleg nagyon jól néztek ki- őt kereste. Az ázsiainak tűnő mikor észrevett minket vigyorogva indult meg felénk, a haverját magával rángatva. Szőke haj, kék szem. Ha jól láttam piercingje is volt.
Ott találkoztam velük először, és akkor még nem tudtam hogy felforgatják az életem!